Tegnap jól kiakadtam, ma meg korrigálok.
Sz'al az a helyzet, hogy a hülye én vagyok. Vagy nem is hülye, csak iszonyat fáradt. Az életem olyan, amilyen, én teszem ilyenné. Persze, a partneren is múlik, de alapvetően rajtam, illetve azon, hogy én milyennek látom.
Most fáradt vagyok, nincs erőm semmihez sem; ilyenkor az a legkönnyebb, ha a környezetére fogja az ember a dolgot. Pedig lehet, hogy csak annyit kellene kimondani, hogy mit akarok, és mit nem akarok. És amit nem akarok, azzal ne kínlódjak, és ne görcsöljek azon, hogy másoknak ez problémát okoz-e.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése