2005/12/31
2005/12/30
[karácsonyi] ajándékok
Kaptam egy kormányt autójátékokhoz, pedállal, kaptam egy számítógépes autós játékot, meg egy National Geographic világatlaszt, műholdfelvételekkel. :)
Cica pedig kapott tőlem gyűrűt, nyakláncot, karkötőt, fülbevalót; ezüst, Swarovski kristályokkal. :)
Pufi is kapott ajándékot, egy csörgőlabdát. De neki az sokkal nagyobb öröm, ha például a szaloncukor sztanioljából gyúrunk neki egy labdacsot. Azt órákon keresztül képes kergetni, amíg be nem gurul valamelyik bútor alá. Akkor kicsit még próbálkozik kibányászni, utána meg méltóságteljesen elvonul, és lefekszik a szőnyegre.
A listából így végülis semmit sem kaptam. Igaz, kicsit hosszú volt. ;) De a kamerát és/vagy a fényképezőgépet januárban még megvehetem magamnak.
Cica pedig kapott tőlem gyűrűt, nyakláncot, karkötőt, fülbevalót; ezüst, Swarovski kristályokkal. :)
Pufi is kapott ajándékot, egy csörgőlabdát. De neki az sokkal nagyobb öröm, ha például a szaloncukor sztanioljából gyúrunk neki egy labdacsot. Azt órákon keresztül képes kergetni, amíg be nem gurul valamelyik bútor alá. Akkor kicsit még próbálkozik kibányászni, utána meg méltóságteljesen elvonul, és lefekszik a szőnyegre.
A listából így végülis semmit sem kaptam. Igaz, kicsit hosszú volt. ;) De a kamerát és/vagy a fényképezőgépet januárban még megvehetem magamnak.
2005/12/22
[karácsony] kívánságlista
Összeírtam, hogy miket kérek Karácsonyra (nem fontossági sorrendben). :)
1. U2 Vertigo Tour 2005 DVD (a dupla verzió) - hogy újra átéljük Katowicét, csak éppen a fagyoskodás nélkül
2. The Offspring DVD (videoklipek) - mert egy csomó számát szeretem
3. Rammstein Reise, Reise Tour DVD - hogy újra átéljük a budapesti meg a bécsújhelyi koncertet
4. Egy kurva nagy TV, hogy azon nézzem a Rammstein turné DVD-t
5. 2-3 hetes nyaralás (telelés) Brazíliában
6. Fényképezőgép (még nem döntöttem a Canon EOS 350D és az EOS 20D közül) - hogy lefotózzam Brazíliát
7. Videokamera (de fogalmam sincs melyik) - hogy megörökítsem az embereket körülöttem
8. Egy új Honda Civic (1,8-as motorral, sport vagy executive felszereltséggel, piros színben) - mert jól passzol hozzám, meg a cipőmhöz
9. Gardrób szekrény (Pax az IKEÁból, tükörajtókkal)
10. Jó kis kanapé, amin elférünk mindhárman
11. Mikrohullámú sütő
12. Fritőz, hogy Cica abban csináljon nekem sült krumplit
13. Billentyűzet, egér
14. 19 colos TFT monitor
15. Jó könyvek
16. Farmernaci
17. Pulcsik
18. Bon Jovi - Have A Nice Day CD
19. Egy szép, világos, napsütéses kényelmes lakás, szép nagy fürdőszobával és sarokkáddal, nagy terasszal, zöld környezetben, cicaajtóval a teraszajtón, amelyben mindhárman jól érezzük magunkat... :)
1. U2 Vertigo Tour 2005 DVD (a dupla verzió) - hogy újra átéljük Katowicét, csak éppen a fagyoskodás nélkül
2. The Offspring DVD (videoklipek) - mert egy csomó számát szeretem
3. Rammstein Reise, Reise Tour DVD - hogy újra átéljük a budapesti meg a bécsújhelyi koncertet
4. Egy kurva nagy TV, hogy azon nézzem a Rammstein turné DVD-t
5. 2-3 hetes nyaralás (telelés) Brazíliában
6. Fényképezőgép (még nem döntöttem a Canon EOS 350D és az EOS 20D közül) - hogy lefotózzam Brazíliát
7. Videokamera (de fogalmam sincs melyik) - hogy megörökítsem az embereket körülöttem
8. Egy új Honda Civic (1,8-as motorral, sport vagy executive felszereltséggel, piros színben) - mert jól passzol hozzám, meg a cipőmhöz
9. Gardrób szekrény (Pax az IKEÁból, tükörajtókkal)
10. Jó kis kanapé, amin elférünk mindhárman
11. Mikrohullámú sütő
12. Fritőz, hogy Cica abban csináljon nekem sült krumplit
13. Billentyűzet, egér
14. 19 colos TFT monitor
15. Jó könyvek
16. Farmernaci
17. Pulcsik
18. Bon Jovi - Have A Nice Day CD
19. Egy szép, világos, napsütéses kényelmes lakás, szép nagy fürdőszobával és sarokkáddal, nagy terasszal, zöld környezetben, cicaajtóval a teraszajtón, amelyben mindhárman jól érezzük magunkat... :)
2005/12/19
[személyes] egyebek, mostanában...
És akkor folytatom a "Mi történt az elmúlt egy hónapban?" sztorit...
Besurrantak hozzánk tolvajok valamelyik éjszaka, hajnal 2 körül. Méghozzá úgy, hogy én ébren voltam, számítógép és TV egyaránt ment. Annyira halk volt az illető, hogy csak az tűnt fel, hogy beszűrödnek kinti zajok, meg jön a hideg a lábamra. Amikor felálltam a gép elől, hogy bezárjam az ablakot (azt hittem, hogy az maradt nyitva), hirtelen hatalmas dörrenést hallottam a mi bejárati ajtónk (majd a lenti) felől. Olyan hihetetlennek tűnt, hogy valaki bejött volna, hogy miután megállapítottam, hogy autókulcs, pénztárca, mobil, forgalmi mind megvan, nyugodtan mentem aludni. Még reggel is úgy meséltem el Cicának, mint egy hihetetlen álmot, ám amikor ránézett a táskája (hűlt) helyére, már nem voltam annyira biztos a dolgomban. Kiderült, hogy a táska az egyetlen, ami eltűnt. Na de szombat reggelre már megvolt a táska, hétfő reggelre meg Cica tárcájából az összes irat. Megúsztuk 1500 Ft készpénz veszteséggel a dolgot: Cica 15.000 Ft-os táskája, meg az én 30.000 Ft-os karórám (a táskában volt) nem kellett neki. Ja, Cica BKV bérlete sem kellett neki, de biztos olyan már volt neki. :)
Édesanyám élettársa három hete leesett a létráról, eltörött a kulcscsontja, 4-5 bordája, plusz megrepedt a lapockája. Ha legközelebb hazamegyünk (szerencsére nemrég hazaengedték a kórházból), jól elbeszélek a fejével. Nem igaz, hogy valaki ennyire ne tudjon vigyázni saját magára... Az utóbbi időben évente átlagosan kétszer töri el a bordáit. :(
Autós üldözésben is részt vettem nemrég. :) A Camponaban voltunk Cicával, és amikor az összes bolt bezárt, már csak a tesco volt nyitva, ő bement a szupermarketbe, én meg lementem a garázsba, hogy betegyem az autóba a vásárolt cuccokat. Puntóka környékén két nagyon gyanús alakot láttam: még előtte hallottam egy autóriasztót megszólalni, aztán láttam, hogy a mellettem parkoló Suzukit méregetik, aztán odamentek egy Bravához. Megpiszkálták a zárat, aztán mellette állva még cigiztek, amjd hirtelen bepattantak a kocsiba, és elhajtottak. "Húúú, bazmeg, ezek ellopták a kocsit!!!" Azonnal gázt adtam és követtem őket, közben hívtam Cicát, hogy a hangosbemondón mondja be, hogy az autó tulajdonosait kérik azonnal az ügyfélszolgálathoz. Én meg követtem az autót. :) Cica szólt a biztonságiaknak, azok elkezdtek ott tökölni azzal, hogy visszanézik a videofelvételeket. Valahol a 22. kerületben a két srácot várták, úgyhogy elmentem mellettük, majd "elbújtam" Puntóval úgy, hogy azonnal tudjak utánuk menni, ha mennek tovább. Három perc után elindultak, mentem utánuk, de akkor láttam, hogy a várakozó alakok egy másik autóban ülnek, a követett kocsi pedig leparkol egy kis utcában; már csak egy alak maradt benne, aki kiugrott, és futott a másik autóhoz. "Ahhha, ezek észrevették, hogy követtem őket, és inkább lefújják az akciót" - állapítottam meg magamban. Közben a Camponaból a rendőrök elindultak felém, és amikor odaértek, kiderült, hogy az autó valószínűleg mégsem lopott, a tulajdonos bejelentett címe előtt parkol. Kicsit cikinek éreztem, de kedvesek voltak a rendőrök, megköszönték, és kérték, hogy azért részletesen írjam le, miért voltak gyanúsak, mert végül is elképzelhető, hogy tényleg lopni akartak, csak nem ítélték alkalmasnak a körülményeket. Végül is izgalmas kis este volt. :) De tényleg, két kollégámnak is lopták el mostanában az autóját, és tudtam milyen szar érzés az, hogy lemész a parkolóba, és nincs meg az autód... Így amikor azt hittem, hogy lopják az autót, gondolkodás nélkül indultam utánuk.
Besurrantak hozzánk tolvajok valamelyik éjszaka, hajnal 2 körül. Méghozzá úgy, hogy én ébren voltam, számítógép és TV egyaránt ment. Annyira halk volt az illető, hogy csak az tűnt fel, hogy beszűrödnek kinti zajok, meg jön a hideg a lábamra. Amikor felálltam a gép elől, hogy bezárjam az ablakot (azt hittem, hogy az maradt nyitva), hirtelen hatalmas dörrenést hallottam a mi bejárati ajtónk (majd a lenti) felől. Olyan hihetetlennek tűnt, hogy valaki bejött volna, hogy miután megállapítottam, hogy autókulcs, pénztárca, mobil, forgalmi mind megvan, nyugodtan mentem aludni. Még reggel is úgy meséltem el Cicának, mint egy hihetetlen álmot, ám amikor ránézett a táskája (hűlt) helyére, már nem voltam annyira biztos a dolgomban. Kiderült, hogy a táska az egyetlen, ami eltűnt. Na de szombat reggelre már megvolt a táska, hétfő reggelre meg Cica tárcájából az összes irat. Megúsztuk 1500 Ft készpénz veszteséggel a dolgot: Cica 15.000 Ft-os táskája, meg az én 30.000 Ft-os karórám (a táskában volt) nem kellett neki. Ja, Cica BKV bérlete sem kellett neki, de biztos olyan már volt neki. :)
Édesanyám élettársa három hete leesett a létráról, eltörött a kulcscsontja, 4-5 bordája, plusz megrepedt a lapockája. Ha legközelebb hazamegyünk (szerencsére nemrég hazaengedték a kórházból), jól elbeszélek a fejével. Nem igaz, hogy valaki ennyire ne tudjon vigyázni saját magára... Az utóbbi időben évente átlagosan kétszer töri el a bordáit. :(
Autós üldözésben is részt vettem nemrég. :) A Camponaban voltunk Cicával, és amikor az összes bolt bezárt, már csak a tesco volt nyitva, ő bement a szupermarketbe, én meg lementem a garázsba, hogy betegyem az autóba a vásárolt cuccokat. Puntóka környékén két nagyon gyanús alakot láttam: még előtte hallottam egy autóriasztót megszólalni, aztán láttam, hogy a mellettem parkoló Suzukit méregetik, aztán odamentek egy Bravához. Megpiszkálták a zárat, aztán mellette állva még cigiztek, amjd hirtelen bepattantak a kocsiba, és elhajtottak. "Húúú, bazmeg, ezek ellopták a kocsit!!!" Azonnal gázt adtam és követtem őket, közben hívtam Cicát, hogy a hangosbemondón mondja be, hogy az autó tulajdonosait kérik azonnal az ügyfélszolgálathoz. Én meg követtem az autót. :) Cica szólt a biztonságiaknak, azok elkezdtek ott tökölni azzal, hogy visszanézik a videofelvételeket. Valahol a 22. kerületben a két srácot várták, úgyhogy elmentem mellettük, majd "elbújtam" Puntóval úgy, hogy azonnal tudjak utánuk menni, ha mennek tovább. Három perc után elindultak, mentem utánuk, de akkor láttam, hogy a várakozó alakok egy másik autóban ülnek, a követett kocsi pedig leparkol egy kis utcában; már csak egy alak maradt benne, aki kiugrott, és futott a másik autóhoz. "Ahhha, ezek észrevették, hogy követtem őket, és inkább lefújják az akciót" - állapítottam meg magamban. Közben a Camponaból a rendőrök elindultak felém, és amikor odaértek, kiderült, hogy az autó valószínűleg mégsem lopott, a tulajdonos bejelentett címe előtt parkol. Kicsit cikinek éreztem, de kedvesek voltak a rendőrök, megköszönték, és kérték, hogy azért részletesen írjam le, miért voltak gyanúsak, mert végül is elképzelhető, hogy tényleg lopni akartak, csak nem ítélték alkalmasnak a körülményeket. Végül is izgalmas kis este volt. :) De tényleg, két kollégámnak is lopták el mostanában az autóját, és tudtam milyen szar érzés az, hogy lemész a parkolóba, és nincs meg az autód... Így amikor azt hittem, hogy lopják az autót, gondolkodás nélkül indultam utánuk.
2005/12/18
[munka] konferencia
Akkor röviden az elmúlt egy hónap eseményeiről...
December 1-én a cégünk rendezett egy születésnapi konferenciát. A szervezés nagyrészt az én feladatom volt, és alig egy hónapom volt az egészre, úgy, hogy közben a cég arculatát is ki kellett dolgoztatni (honlap, levélpapír, mappa, cd-borító, molino, toll, stb.). Utólag meg kell állapítanom a visszajelzések alapján, hogy az egész kurva jól sikerült. :) A konferencia első blokkjában mi adtunk elő, a turisztikai, városrehabilitációs, illetve "ESZA-típusú" projektek tapasztalatairól, méghozzá úgy, hogy a mi előadásainkat egészítette ki egy-egy ügyfelünk, aki arról számolt be, hogy milyen tapasztalatai voltak a velünk való munkában. És ugyan senkit sem kértünk erre, de mindenki megdícsért minket, megköszönték nekünk a munkánkat, és ez nagyon jól esett. Meg jól jött ki. Jól jött ki az is, hogy azon túl, hogy a három projekttípus szakmailag eltérő volt, az ügyfelek "típusa" is más-más volt: volt köztük fideszes, szocialista, független; volt köztük budapesti kerület, vidéki gazdag város, és vidéki "templom egere" község is.
Ja, a szervezés mellett még az egyik előadás is az enyém volt. :) Az is jól sikerült.
Az előadásom közben fedeztem fel a hallgatóság soraiban azt a nőt - egy konkurens cég ügyvezetőjét - aki referenciát adott rólam amikor ehhez a céghez jöttem dolgozni. A nő sokat dolgozott annak az önkormányzatnak, amelynél én akkoriban dolgoztam, és amikor megtudta, hogy pályáztam erre az állásra, akkor mondta, hogy nem is tudta, hogy én el akarok jönni onnan, mert akkor ő is felvett volna. Most meg az előadásom közben nagyon aranyos volt, végig mosolygott rám, mintha mondta volna, hogy "igen, igen, mondd csak, annyira jó az előadásod!" Az ebédnél odamentem hozzá, köszöntem neki, kérdeztem, hogy mi újság velük, mert rég találkoztunk, és mondta, hogy a mai napig sajnálja, hogy nem hozzájuk mentem. :) Jól esett, hogy ezt mondta, mert ő kimondottan férfias, kemény alkat, nem az a bókolós típus, aki akkor is hihetően dícséri meg az ismerős frizuráját, ha szemmel láthatóan iszonyú gáz.
Ami még jól esett az előadás közben: az én mondókám után az egyik ügyfelünk - egy kerületi polgármester, akivel együtt dolgoztunk egy nagy projekten - beszélt a tapasztalatairól a projekt fejlesztése során. És egyszer, amikor meg kellett említenie engem, tétovázott egy picit, majd úgy említett meg, mint "Zsolt barátom" hozzátéve gyorsan, hogy annyira jó volt a viszony közöttünk, hogy ezt nyugodtan mondhatja barátinak. Meg az előadásomban az volt az egyik fő pont, hogy akkor jó az együttműködés az önkormányzat, a tervezők, a tanácsadók között, ha ezek "ismerik egymás nyelvét". És ő megemlítette, hogy amikor először jártam náluk, és a megbeszélés után elmentem, összenéztek, és megállapították, hogy vagy ez a BFS nem érti, hogy miről van szó, vagy ők nagyon hülyék hozzá. De aztán rájöttek, hogy ők nem tudják mi ez igazán, és a végére nagyon sokat tanultak tőlünk.
Szóval, kurva jók voltunk. :) Nem tudom már ki találta ki, hogy mindegyik előadásunkhoz hívjuk el egy-egy ügyfelünket, aki beszél rólunk is, meg arról, hogy nekik milyen tapasztalataik voltak, milyen tanulságokkal járt a munka, de telitalálat volt, teljessé tette az egészet, és enélkül nagyon önfényező lehetett volna az előadásunk. :) A délutáni részben kormányzati meghívott előadóink voltak, de szerintem ők nem voltak annyira jók, mint mi. ;)
Ja, és külön jól esett, hogy pont az előadásom közben megjött RomaKoma és RomaKománé is. :)
December 1-én a cégünk rendezett egy születésnapi konferenciát. A szervezés nagyrészt az én feladatom volt, és alig egy hónapom volt az egészre, úgy, hogy közben a cég arculatát is ki kellett dolgoztatni (honlap, levélpapír, mappa, cd-borító, molino, toll, stb.). Utólag meg kell állapítanom a visszajelzések alapján, hogy az egész kurva jól sikerült. :) A konferencia első blokkjában mi adtunk elő, a turisztikai, városrehabilitációs, illetve "ESZA-típusú" projektek tapasztalatairól, méghozzá úgy, hogy a mi előadásainkat egészítette ki egy-egy ügyfelünk, aki arról számolt be, hogy milyen tapasztalatai voltak a velünk való munkában. És ugyan senkit sem kértünk erre, de mindenki megdícsért minket, megköszönték nekünk a munkánkat, és ez nagyon jól esett. Meg jól jött ki. Jól jött ki az is, hogy azon túl, hogy a három projekttípus szakmailag eltérő volt, az ügyfelek "típusa" is más-más volt: volt köztük fideszes, szocialista, független; volt köztük budapesti kerület, vidéki gazdag város, és vidéki "templom egere" község is.
Ja, a szervezés mellett még az egyik előadás is az enyém volt. :) Az is jól sikerült.
Az előadásom közben fedeztem fel a hallgatóság soraiban azt a nőt - egy konkurens cég ügyvezetőjét - aki referenciát adott rólam amikor ehhez a céghez jöttem dolgozni. A nő sokat dolgozott annak az önkormányzatnak, amelynél én akkoriban dolgoztam, és amikor megtudta, hogy pályáztam erre az állásra, akkor mondta, hogy nem is tudta, hogy én el akarok jönni onnan, mert akkor ő is felvett volna. Most meg az előadásom közben nagyon aranyos volt, végig mosolygott rám, mintha mondta volna, hogy "igen, igen, mondd csak, annyira jó az előadásod!" Az ebédnél odamentem hozzá, köszöntem neki, kérdeztem, hogy mi újság velük, mert rég találkoztunk, és mondta, hogy a mai napig sajnálja, hogy nem hozzájuk mentem. :) Jól esett, hogy ezt mondta, mert ő kimondottan férfias, kemény alkat, nem az a bókolós típus, aki akkor is hihetően dícséri meg az ismerős frizuráját, ha szemmel láthatóan iszonyú gáz.
Ami még jól esett az előadás közben: az én mondókám után az egyik ügyfelünk - egy kerületi polgármester, akivel együtt dolgoztunk egy nagy projekten - beszélt a tapasztalatairól a projekt fejlesztése során. És egyszer, amikor meg kellett említenie engem, tétovázott egy picit, majd úgy említett meg, mint "Zsolt barátom" hozzátéve gyorsan, hogy annyira jó volt a viszony közöttünk, hogy ezt nyugodtan mondhatja barátinak. Meg az előadásomban az volt az egyik fő pont, hogy akkor jó az együttműködés az önkormányzat, a tervezők, a tanácsadók között, ha ezek "ismerik egymás nyelvét". És ő megemlítette, hogy amikor először jártam náluk, és a megbeszélés után elmentem, összenéztek, és megállapították, hogy vagy ez a BFS nem érti, hogy miről van szó, vagy ők nagyon hülyék hozzá. De aztán rájöttek, hogy ők nem tudják mi ez igazán, és a végére nagyon sokat tanultak tőlünk.
Szóval, kurva jók voltunk. :) Nem tudom már ki találta ki, hogy mindegyik előadásunkhoz hívjuk el egy-egy ügyfelünket, aki beszél rólunk is, meg arról, hogy nekik milyen tapasztalataik voltak, milyen tanulságokkal járt a munka, de telitalálat volt, teljessé tette az egészet, és enélkül nagyon önfényező lehetett volna az előadásunk. :) A délutáni részben kormányzati meghívott előadóink voltak, de szerintem ők nem voltak annyira jók, mint mi. ;)
Ja, és külön jól esett, hogy pont az előadásom közben megjött RomaKoma és RomaKománé is. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)