folytatás

Az a helyzet, hogy... mégsem szakítottunk. :) Úgyhogy folytatjuk, csak ügyesebben, okosabban, türelmesebben, mint eddig. :)

Ennek Pufi is örül, bár ezen a képen nem kimondottan látszik rajta. De kérdeztem tőle, és örült.

eljön az a pillanat

Minden szakítás után eljön az a pillanat, amikor rájössz, hogy az élet azért nem áll meg, és - bár azt hitted, hogy minden elveszett - apránként felfedezed önmagad, az életed, azt a sok kis apróságot, ami életben tart.

Úgyhogy jól vagyok, köszönöm. Mindenfélével elfoglalom magam, hogy ne jusson eszembe, hogy ne kínozzon, hogy ne fájjon. És néha meghallgatom a Nem hallod? Üvöltök! című számot; most vettem meg a Hobo Blues Band Oly sokáig voltunk lenn lemezét. :)

Nincs többé félelem, nincs többé fájdalom,
Puha, könnyű kezed nincs többé vállamon,
Sohasem láthatom tiszta zöld szemedet,
Előre nem tudtam, fordulnak a szelek.

Oh, mennyire fáj, hogy utoljára látlak,
Túl messzire indulsz, vissza sosem várlak,
Elég neked - mondtad, éreztem, hogy vesztek,
Hordom a szerelmed, mint súlyos keresztet.

A földön maradtam, mikor szállni kezdtél,
Nehéz vagyok, tudtad. Vissza sem néztél.
Itt állok, bámulok a fekete égre,
Vörös betük égnek az agyamban, vége.

Nem hallod, üvöltök - lenn a mocskos utcán,
Nem hallod, zokogok - te sohasem sírtál,
Nem hallod, könyörgök - csavargóvá tettél,
Nem hallod, meghalok - míg te élni mentél,
Nem hallod, bömbölök - kinn, városod körül,
Nem hallod, röhögök - hogy a részeg örül,
Nem hallod, nyöszörgök - korbácsol a világ,
Nem hallod, üvöltök - esőért a virág.

Hétvégén egyébként nagytakarítottam, és egy csomó kellemes meglepetés ért. Például kiderült, hogy a lakás tök világos; csak az ablakokat kellett lemosni. A függöny meg - nem hinnéd el! - fehér!! Na meg Pufinak lett egy kistestvére. Egyszerűen kijött a szőnyegből.

mondtam már, hogy...?

Mondtam már, hogy vettem fényképezőgépet? Egy Canon EOS 400D-t, de nem a kithez tartozó objektívvel, hanem egy Canon 50/F1.8 EF II objektívvel. Kipróbáltam, nagyon nagyon tetszik, és... tanulnom kellene. Szóval, hurrá! Hétvégén fogok fotózni egy csomót. Alig várom, hogy csináljak Pufi Kisasszonyról egy csomó jó portréfotót. :D

ööö...

Nos, egy kicsit hosszabb kitérő után itt vagyok újra.

Hát, lassan már eltelt két hét azon nap óta, hogy XVI. Lajos azt írta volna a naplójába, hogy "Rien".

De összeszedem magam lassan. Azt hiszem. :)

xvi. lajos ma azt írta volna, hogy:

Rien.

[shopping] in parndorf

Na jó, ha nektek ez kell... :)

Igazából úgy mentem/mentünk, hogy nincs semmi olyan, amire azonnal szükségem lenne, csak a shoppingolás öröméért mentünk. Meg ha van valami, ami nagyon tetszik, vegyük meg. Előzetesen elterveztem, hogy max. 100.000 Ft-ot fogok költeni.

Kezdtük azzal, hogy megnéztük a Calvin Klein boltot. Igaz ugyan, hogy nem hordok alsóneműt, de ha esetleg egyszer mégis kéne, legyen egy CK. Érted... :) Igazán jó nem volt. Ahhh, jut eszembe, a Slogginak volt régebben egy isteni alsónacija, amelyen az a bizonyos vágás ott elől nem függőlegesen, hanem vízszintesen van, a fütyköst meg szinte belerakod egy zsebbe, ami nagyon jól tartja. És ha feláll, legfeljebb kikandikál, "kinő" a zsebből. De olyat már nem gyártanak, pedig... mindig nagy sikerem volt vele a csajoknál. :)

Na de aztán lassan beindult a gépezet... Decemberben a Hooper's Londonban vettem egy kurva jó fekete farmert, benne vékony kis barna csíkokkal, meg aranybarna varrással, ami nagyon kényelmes, meg - több, egymástól független forrás szerint - jól áll a seggemen, és ugyanolyat akartam venni más színben. Nos, egészen jó kék színben is találtam, és méretben is tökéletes. Hurrá. Ugyanitt vettem egy sötétbarna bársonynadrágot is, meg egy fekete kardigánt. Összesen 150 euró. Fizetés után vettük észre, hogy az egyik próbababán egy nagyon jó barna zakó van. Ahhh, kann ich es probieren? Natürlich, mondta az eladó hölgy, és olyan jól állt, hogy... 100 euró.

Aztán a Toni Gardban végre le volt értékelve az a lila ing, amit már kétszer megcsodáltam, de 60 eurót nem akartam adni érte. Bingo, le volt értékelve 30-ra! Probléma ellenben, hogy nem a méretemben (40-es), hanem eggyel nagyobb méretben volt. Felpróbáltam, és megállapítottam, hogy nem gáz, csak az ujja hosszú egy picit. De ha zakó van rajtam, ez nem látszik; no meg nyáron felhajtom szépen-lazán-olaszosan a könyék aljáig, és úgy állat. Az eladó néni is megállapította, hogy így felhajtva jó, és az én bőrömhöz, hajamhoz jól megy a lila szín. Megvettem. 30 euró.

Visszamentem gyorsan az Olimp-ba, hogy nézzek valami jó Maybach nyakkendőt, de nem volt olyan, amilyet igazán szerettem volna... :(

Bementem a Burlingtonba is, pulcsit akartam venni - azt a rombuszmintásat - meg zoknikat, mert a múltkor ott vásárolt zoknikkal nagyon elégedett voltam. Nos, olyan pulcsit végül nem vettem, hanem egy egyszínű lilát. :) Meg olyan zoknit sem, csak hasonlót - fekete zokni kis diszkrét lila Burlington logoval, ami nagyon jól megy majd a fekete öltönyömmel, valamelyik lila inggel, meg a fekete, aranybetétes cipőmmel. :) 71 euró.

Na és a vépgén bementünk a legújabb parndorfi kedvencembe... a Digelbe, ahol múltkor azt a nagy bevásárlást megejtettem. És kijöttem egy nagyon jó inggel; a múltkor vettem egy lilát, véköny sötétlila csíkokkal, most meg egy ugyanolyat szürkében, vékony fekete csíkokkal. Meg vagy 5 pár zoknit, különböző barna árnyalatokban. 48 euró.

Költöttem 399 eurót. Király. :)