Nagyon szarul érzem magam, dögunalom az életem, nem érdekel semmi. És ez így van minimum május 24-e óta; hmmm, mire jó egy blog, mi? De legalább erre legyen jó, mert másra nem.
Amikor Zsófival vége lett, arra jó volt, hogy kiírjam magamból a bánatomat. Most nem alkalmas arra, hogy megfogalmazzam, hogy mi zavar az életemben. Egyrészt mert magam is nehezen tudom megfogalmazni, másrészt meg bunkóság lenne, amúgyis roppant módon zavart, amikor Cica tette meg ugyanezt a saját naplójában, és nekem onnan kellett megtudni, hogy éppen mi baja van.
Persze szavam nem lehet, annak idején őt is sokkolta pár dolog a blogomban.
Elegem van, de nem tudok lépni semmit sem, mert fogalmam sincs, hogy mit kellene...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése