s maradt a kétgólos Juve-győzelem, bár született még egy-egy gól, így a végeredmény 3-1.
Közben rájöttem, hogy miért is szeretem ennyire ezeket a Bajnokok Ligája meccseket. Nos, azért, mert engem mindig is elbűvöltek a szakma nagy mesterei - valószínűleg ezért váltam olyan fogékonnyá Baracskaira - és itt hetente láthatom a futball nagymestereit (hogy csak párat említsek meg: Ronaldo, Zidane, Figo, Raúl, Del Piero, Nedved, Giggs, Beckham, Van Nistelrooy, és a két nagy kedvencem: Roberto Carlos és Diego Tristán). Sem a szakmámban, sem egyéb más tévéműsorban nem tárul elém ez a pompás világ. Bár a szakmámban a főnökeim nem rosszak, az MBA-n a tanáraim kifejezetten jók voltak, de igazi mestereket csak itt látok rendszeresen. És kár, hogy nincsenek - vagy csak kevés számban vannak, ritkán - olyan műsorok, ahol például egyes tudományágak, vagy művészetek nagymestereit lehetne figyeni, tanulni tőlük. Ehhez képest a tévék idióta műsorai - elsősorban a délutáni Mónikák, Claudiák, stb. - megmutatják nekem, hogy mennyi hülye ember van a világon.
