Bassza meg, meg a kurva életbe!!! Az elmúlt héten dolgoztam, mint az őrült, hajnal 2-3-tól este 6-8-ig... Csütörtökön pedig hajnal fél háromtól péntek este fél hatig, zsinórban... És 18 kurva percen múlt, hogy a megbízó nem adta le időben azt, ami miatt hetek óta nem volt egy szabad hétvégém, ami miatt az utolsó héten nem volt sem éjszakám, sem nappalom...
Ennek az egésznek pénteken este lett vége; amikor hazaértem, elaludtam az étkezőtálcával a kezemben, és amikor hazajött ExKedves, megkérdezte tőlem, hogy felismerem-e... Én erre nem is emlékszem... Azt tudom, hogy a főiskolai barátnője is ott volt, neki rémlik, hogy adtam puszit, és bementem a szobába aludni... Reggel pedig ExKedves megkérdezte, hogy hogy vagyok és nem volt erőm semmi máshoz, csak ültem és sírtam a kimerültségtől... Később, délután elmentünk Vácra, meg a Börzsönyben egy nagyon jó kis helyen vacsoráztunk, és olyan érzésem volt, mintha börtönből szabadultam volna. Olyan fura volt, hogy süt a nap, a világnak vannak fényei, illata, vannak fák, élőlények, az emberek pedig sétálnak erre-arra céltalanul, és nem értettem, hogy hogyan lehet, hogy nincs semmi dolguk...
Este pedig barátokkal/haverokkal találkoztunk... Megnéztem a Buena Vista Social Clubot, nagyon jó kis film, tetszett. Utána beszélgettünk; illetve beszélgettek, mert én nem tudtam belefolyni a párbeszédbe. A poénokon nem tudtam röhögni, olyan tompa voltam, mint aki nincs is teljesen magánál. Néha hozzászóltam volna, de mire kitaláltam volna, hogy mit akarok mondani, már egészen másról volt szó. Soha életemben még nem volt ilyen!
Vettem két kubai szivart, önkényeztetésképp. :-) Vagy ez önkínzás lesz? :-)
