Azt kifogásolta tegnap a csajom a blogommal kapcsolatosan, hogy túl sokat írok fociról, és ez unalmas. Hát, ki mondta, hogy érdekes kellene legyen az, amit ide írok? :-) De az igazság az, hogy nem találtam még ki, hogy miket fogok leírni magamról, hiszen vannak olyan dolgok, amiket nem mindenkinek árulok el. Akik tudnak a munkámról, azok nem biztos, hogy tudnak a szexuális szokásaimról, és fordítva.
Na de nézzük, mi a pálya... Először is, azt a bizonyos levelet megkaptam Barbitól, már legalább egy hete, de még nem válaszoltam rá. Elég unalmas kis levél, de valószínűleg csak azért, mert többet vártam. Azt hittem, hogy valami igazán fontos dolog miatt ír nekem, de nem, csak eszébe jutottam április 10-én, a Vasi Hírek utolsó oldalára pillantva. Egész életét (és főleg annak elmúlt 6 évét) kitölti a családja, a két gyerek. A pasija, édesanyja, édesapja ugyanott dolgozik, mint 10 évvel ezelőtt, öccse is most már ott dolgozik, ahol apu és anyu, bár közben megnősült (na jó, ennyi változás kell egy család életébe, nem?). Kellene válaszolnom neki valamikor. Gondolkodtam azon, hogy megvárom, amíg lesz e-mail címe is Barbinak, hiszen lassan visszatér a munkaerőpiacra (meglepődnék, ha nem ott dolgozna majd ő is, ahol a szülei, meg a bátyja), de annyira azért nem tolnék ki vele. Majd ha lesz egy kis időm, előveszek egy papírlapot, és írok. Nem is tudom, hogy hány éve nem írtam kézzel levelet; minimum 6 éve, azt hiszem...
Készülünk a jövő hétvégére a csajommal; megyünk az Őrségbe, 4 nap, csak kettesben, kirándulunk, autózunk, elmegyünk Szlovéniába is, ha minden OK. És viszünk fényképezőgépet, remélem, hogy készíthetek róla jó kis képeket. Az előrejelzés szerint jó idő lesz, és a szép természeti környezetben szerintem megjön a kedve a pucérkodáshoz! :-)
