Szeretek vitatkozni, az a helyzet, és néha kimondottan keresem a vita lehetőségét: mert érdekel mások véleménye, mert tesztelni akarom a saját gondolataim helytállóságát, vagy egyszerűen annyira izgat az adott téma, hogy beszélnem kell róla. Ezen a héten mindhárom fennállt a népszavazás és a határon túli magyarok állampolgársága ügyében. Úgyhogy be is néztem egy erdélyi fórumba, és pillanatok alatt komoly közutálatot sikerült kivívnom nemleges válaszommal.
Pedig tényleg kíváncsi voltam arra, hogy milyen érvekkel rendelkeznek ők, mélyen érdekeltek, az IGEN mellett. Kb. kétféle érvet olvastam: az azonos nemzethez való tartozást (ami tény, de a nemzet és az állampolgárság két különböző dolog), meg hogy azért lesz jó, mert utazhatnak külföldre (erről meg részletesen leírtam, hogy ez miért nem egyértelműen jó megoldás, és mi lenne ennél jobb). Ez utóbbit is csak az értelmesebb emberektől kaptam meg, de sokan vannak, akik nem hogy vitatkozni, de szöveget értelmezni sem tudtak.
Az értelmes emberektől olvasott hozzászólások sem győztek meg arról, hogy ez a legjobb döntés; sőt, még csak nem is egy "elég jó" döntés IGENnel szavazni. Amikor elmondtam a saját érveimet a NEM mellett, akkor néma csend következett utána, az érvelésem helytelenségét nem cáfolta meg senki, legfeljebb egy-egy mondatot kiragadott a környzetéből, és azt - alaposan félreértelmezve - visszaolvasta a fejemre, ezzel bizonyítva, hogy milyen egy aljas ember vagyok. Az érveimet, következtetéseimet nem cáfolta senki...
Ezért továbbra is hiányolom azt, hogy ezt a döntést nem készítették elő megfelelően. Továbbra sem vagyok meggyőzve arról, hogy a magyar állampolgárság megadásával segítjük a határon túli magyarság helyzetét. Maradok a nem mellett, és remélem, hogy egy-két éven belül előáll a kormányzat egy komoly stratégiával arra, hogy elősegítse a határon túli magyarok helyzetét (aminek akár a magyar állampolgárság megadása is része lehet). Sajnálom, bármennyire is fáj, de felelős állampolgárként nem tudok igent mondani egy ennyire előkészítetlen döntésre.
Jelen pillanatban egyik válasz sem oldja meg automatikusan a helyzetet, sem az IGEN, sem a NEM. Ellenben:
- az IGEN a mostani helyzethez képest jelentősen ronthat a határon túli magyarok helyzetén, és jó időre leveszi a napirendről a kérdést. "Most kaptak állampolgárságot, ezt akarták, boldoguljanak vele, most már hagyjanak békén", mondják majd.
- a NEM nem ront a helyzetükön - bár fájó pofonként fogják megélni (de emiatt szidják azokat, akik belelovallták őket ebbe a gondolatba); a most megindult párbeszéd, társadalmi vita e kérdés kapcsán ellenben elvezethet oda, hogy 1-2 éven belül jó, sokkal jobb megoldások szülessenek. Ez utóbbiban azért hiszek, mert a romák helyzetének javításáról is pár évvel ezelőtt kezdődött komolyabb vita a magyar közéletben, és most már viszonylag komoly figyelmet és forrásokat fordítanak erre a célra. Igaz, a romák és a határon túli magyarok esetében is korábban kellett volna lépni, de jobb későn, mint soha.
Szóval: NEM.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése